Nagycsütörtök estével kezdődött a nagyböjti időszak végét jelentő szent három nap a katolikus egyházban.
Az esti liturgián felidéztük az utolsó vacsorát, amikor Jézus maga köré gyűjtötte tanítványait. Az orgona, a templom csengői és harangjai ez után elhallgattak, és csak a nagyszombat esti, húsvéti feltámadási szertartáson szólalnak meg újra. A néphagyomány úgy tartja, hogy ilyenkor a harangok „Rómába mennek”. A nagycsütörtöki szertartás része a lábmosás, amivel Krisztus tettére emlékeznek, aki az utolsó vacsorán szeretetének jeléül megmosta tizenkét tanítványának a lábát.
Néma Attila prédikációja a nagycsütörtöki liturgián:
Krisztus ruháitól való megfosztását jelképezte a szentmise végén az úgynevezett oltárfosztás, amikor minden díszt eltávolítottak az oltárról, az oltáriszentséget pedig Robi atya a kápolnába vitte. A mise végén a hívek csendben, elbocsátás nélkül távoztak a templomból, majd a kápolnában egy rövid virrasztásra került sor. Ettől kezdve húsvétig az egyház nem mutat be szentmisét.
A nagycsütörtöki liturgián készült fotók
